Milyen is az atka?

Az atkák szabad szemmel nem látható apró rovarok. 100-500 mikron nagyságú, pókszabású állatkák (Acariformes). A fejtorból álló törzsükből a fej elülső része különült el. Szúró-szívó szájszervük van. A kifejlett egyedek nyolclábúak. Ezek végén karmok ill. tapadókorongok vannak (1. ábra), a vízi életet folytatóknál úszó serték is előfordulnak. Sok faj csak a bőrén lélegzik. Akadnak köztük elevenszülők, de leggyakrabban a megtermékenyített petéből (tojásból) hat lábú lárvák kelnek ki, majd ezekből lesznek a nyolc lábú még ivar éretlen nimfák. A nimfák is több fejlődési szakaszon mennek keresztül. Kb. 300 órát élnek és 50 utódot hoznak világra. Szaporodási ciklusuk főleg ősszel a legaktívabb, télen számuk csökken. Különféle növényi és állati agyagok nedveinek kiszívásával táplálkoznak Rengeteg fajuk él a földben, vízben, levegőben, de vannak élősködők, sőt ragadozók is. A leggyakoribbak a földben élő fajai, melyeknek jelentős szerepük lehet a talaj formálásában (Páncélos atkák- Oribatei). Számuk 1 m2 területű földön több ezer is lehet. Számos fajtájuk közül a bőrevő atkák (Dermatophagoides pteronyssinus és farinae) a leggyakoribbak az ember környezetében. Az porallergiás tünetekért is ezek tehetők felelőssé. A tárolási atkák közül is több allergizálhat.
 

Az atka élettere

Az atkák kozmopoliták! Bárhol megélnek, így az emberi környezetet is kedvelik. Nincs olyan lakás, ahol ne fordulnának elő. Igen ellenálló faj, mely az irtásuknál okoz gondot. Szokásos vegyszeres takarítás sem zavarja őket, jelentős számcsökkenés nem érhető el vele.
A meleg, párás környezetet kedvelik. A 23-25 C, 70-80 % páratartalom ideális szaporodásukhoz. A párásítás így nem javasolt atka allergiás beteg szobájában. 1000 méter magason már nem fordulnak elő. A fagyban és a tűző napon 1 óra alatt elpusztulnak. 60 C fokon történő mosástól is elpusztulnak.
A lakáson belül is van az atkáknak kedvenc helyük, ahol nagyobb számban fordulnak elő. Ezek a tárgyak az ágy matracai, párnák, gyermekek plüss állatkái, kárpitozott bútorok, padlószőnyegek, drapériák, függönyök.A porban élnek, az emberről, állatról lehullott elszarusodott hám a táplálékuk (korpa). A gyomrukban lévő gombákkal élnek szimbiózisban. A gomba irtásával számuk csökkenthető, ezért hatásos lehet az ecetes vizes takarítás.
Igazi allergén az atka fehérje tartalmú váladéka, ürüléke. Éppen ezért nem elég az atka irtása, hanem az ürülékével együtt kell eltávolítani a környezetűnkből. A por takarításkor történő felverése okozza a legtöbb allergiás tünetet. Az atka kampós lábaival a porszemcsékbe kapaszkodik és nagy utat tud megtenni segítségükkel. Az allergia tüneteinek kialakulásához több mint 100 atka jelenléte szükséges a házipor egy grammjában. Egy lakáson belül jelenlétük milliós nagyságrendű lehet. Szerencsére az emberek többsége még nem allergiás rájuk.

Az arcon élő atka is okozhat pattanásokat

A faggyúmirigyekben élő atkák és azok baktériumai az arcon megtelepedve pattanások megjelenését idézhetik elő.

Az arcbőr ellensége„A Demodex atkák egyik csoportja, a Demodex folliculorum a szőrtüszökben él, ezek elszaporodása nagyfokú hajhullást és a fejbőrön viszketést okoz. Az atkák másik csoportja, a Demodex brevis pedig az arcbőrön, a faggyúmirigyekben telepszik meg, az ott található fehérjével és zsírral táplálkozik.

Az atkák egyetlen tagolatlan szelvényből álló pókszerű testű, szabad szemmel alig látható alsóbbrendű állatok (az Acarideak). Szinte mindenütt előfordulnak, ahol élet lehetséges szárazföldön és vízen egyaránt. Milliószám népesítik be az emberi lakóterületeket is, a szőnyegekben, ruhák között megbúvó háziporatkáktól talán csak a kutatóintézetek steril szobái mentesek.

300 óra élet, 50 utód

Röpke életük alatt, mely nem hosszabb másfél-két hétnél, e parányi élősködők meglehetősen szaporáknak bizonyulnak, nőstényenként akár félszáz utóddal is számolhatunk. A szaporodásukra különösen jótékony hatással van a megfelelően magas páratartalom (70-80%) és a kellemes szobahőmérséklet (23-25 °C). E számukra kedvező körülmények megváltoztatásával a szaporodásukat bizonyos mértékben korlátozhatjuk. A tojásrakáshoz a nyár és az ősz a legmegfelelőbb időszak, számuk télen a legalacsonyabb.

Ágyak, matracok, kárpitok, szőnyegek – a háziporatka szinte mindenhol otthon érzi magát. Sőt, horgas lábacskáival a lebegő porszemekbe kapaszkodva hosszú utazásokat is megtehet különböző állomáshelyei között. Bár közösségük lélekszáma lakásonként milliós nagyságrendű is lehet, e félelmetes szám mégsem ok a komolyabb aggodalomra, hiszen a legtöbb emberre nem jelentenek különösebb veszélyt. Akár hasznosnak is ítélhetnénk jelenlétüket, hiszen étrendjük gyakorlatilag nem áll másból, mint a vele egy légtérben élő emberek és háziállatok elhullajtott szőr- és hajszálaiból, hámsejtjeiből. A túlérzékenység kialakulásának elkerülésére érdekében azonban a legjobb, ha idő előtt ajtót mutatunk nekik.

Korántsem elegendő azonban, ha fegyverül a portalanítás hagyományos eszközeit választjuk, az alapos porszívózás, a portörlés ugyanis nem okoz komoly riadalmat az atkapopulációban. Sajnos még a legalaposabb takarítás sem képes csodát tenni, a jól végzett munka után mintegy háromnegyed részük továbbra is élvezi társaságunkat. Maguknak az élősködőknek az eltávolítása nem is elegendő a túlérzékenység megelőzésére, hiszen ottmaradó ürülékük továbbra is allergizáló tényező.

Videó az atka életéről!

http://youtu.be/HHoVhM5GPeU